Kritika a magyar oktatási rendszerről,1.rész

Iskola és érettségi kritika

Tudom,nagyon szokatlan az iskoláról írni nyári szünetben.Nekem van már érettségim,most egy OKJ-s szakmát fogok szerezni,és utána majd eldöntöm,hogyan tovább.Most tettem le ebben az évben az érettségit,ezért friss tapasztalataim vannak,és gondoltam jobb így frissen írni a szerzett tapasztalatokról,hogy mindenkit megnyugtassak,aki fog érettségizni,illetőleg tervben van neki.Ugyanis ez a kritika nem csak az érettségizőknek szól,hanem mindenkinek,aki iskolába járt és iskolába jár.A kritika szól a magyar oktatási rendszerről,tartalmaz majd saját élményeket,pozitív és negatív véleményt is.Kezdjük tehát az elejéről.

A magyar oktatási rendszerről:

Magyarországon az iskolaérett gyerekek 6 évesen kerülnek iskolába,azonban aki nem teljesíti az iskolaérettséghez szükséges feltételeket,az kerülhet iskolába 7-8 évesen is.Az iskolaérettséget az óvodapedagógus állapítja meg,és ha úgy látja,akkor javasolhatja azt,hogy a gyermek később menjen iskolába.Az iskolaérettség feltételei nem merülnek ki csupán abban,hogy mit lát a szülő,itt az óvónő döntését bizony tanácsos elfogadni,főleg egy kevésbé könnyen kezelhető gyermek esetében.Általában a hiperaktív gyerekeket kell visszafogni,mert ők 6 évesen még nem biztos,hogy végig tudnának ülni az iskolában 45 percet.Mindezt persze önhibájukon kívül nem tudnák teljesíteni.Vannak,akiket pedig nem szűrnek ki,és róluk az iskolában derül ki,hogy hiperaktívak vagy figyelemzavarosak,esetleg SNI-sek.Az SNI sajátos nevelési igényű tanulót,gyermeket jelent,akit az iskolában fejlesztenek a pedagógusok.Nekik van külön „fejlesztős” óra,ahol a pedagógusok jobban figyelnek rájuk,tanulnak velük.Az SNI-s tanulók általában ugyanúgy beilleszkednek az osztályba,csak a tanulási képességeik eltérnek az átlagos tanulókétól.Gondolok itt arra,hogy nekem volt SNI-s osztálytársam a középiskolában is,és nem kellett matekra járniuk,fel voltak mentve,ahogy fizikából is,és a kémia számolós részeiből is.Osztályzást nem kaptak ezekből a tantárgyakból,és nem írtak dolgozatokat.A magyar oktatási rendszerben különböző iskolák vannak:van az általános iskola,ami 1.osztálytól 8.osztályig tart,és ezt is két részre bonthatjuk:alsó és felső tagozatra.Az alsó tagozat 1.-4.osztályig tart,amíg a felső tagozat 5.-8.osztályig tart.A 8.osztályt végző tanulók általában 14-15 évesek,és választaniuk kell képességeiknek,érdeklődésüknek megfelelően,hogy hol tanulnak tovább:gimnáziumban,szakközépiskolában vagy szakiskolában.A magasabb szintű tudást a gimnáziumok biztosítják,a szakközépiskolákban már tanulnak szakmai tantárgyakat is,és ez a két intézmény ad lehetőséget 4 év után az érettségi megszerzésére.Azonban a nyelvi előkészítős gimnáziumokban,szakközépiskolákban 5 év után van az érettségi.Vannak speciális iskolák,ahol speciálisan folynak a képzések,ide járhatnak sérült gyermekek.A szakiskolák szakmát adnak,és később,felnőttképzés formájában lehetőségük van az érettségizésre a szakiskolás tanulóknak.Vannak más oktatási intézmények,ezek általában más jellegű képzést biztosítanak(Waldolf).

Véleményem a rendszerről:

Szerintem magával a magyar oktatási rendszerrel nincs is probléma,mert minden gyerek a maga képességeinek megfelelően tanulhat(na) az intézményekben.A szakiskolások ösztöndíja hatalmas segítség,bár nem látom teljesen igazságosnak ezt a rendszert,hiszen szerintem a tanulásért vagy mindenkinek járna pénz,vagy senkinek,és ez lenne az igazságos!A szakiskolások persze közel sem boldogulnak könnyebben,de nekik már azért lesz alapjuk az életkezdéshez,munkát nehezebben találnak,főleg a lányok,hiszen nekik nehezebb a szakmaválasztás is,mint a fiúknak.

A tantestületek:

Azt mondják,hogy az elsősök tanárainak van a legnehezebb dolguk.Ezt a véleményt nem osztom,ugyanis ott könnyedén lehet játékos,szórakoztató formában betűket,számokat tanítani,és még lehet teljesen kreatívan végigvinni egy órát,azaz 45 percet.Ez később a felső tagozatosoknál nehezedik,ott ugyanis már tömörebb,nehezebb tananyagról van szó,és a kamaszkorba lépő lányokat és fiúkat általában nem érdekli semmilyen tananyag.Persze vannak olyan 10-14 évesek is,akik érdeklődnek és utánanéznek a tananyagnak előre,és ezzel előre is tanulnak.Nekünk azt mondták az akkori tanáraink,hogy felesleges előre tanulni,úgyhogy meg ne próbáljuk.Én nem tanultam sohasem előre,csak mindig elolvastam 5.osztályosan a töri könyvet előre,egypár leckével előbbre,mint ahol tartottunk.Érdekelt a görög történelem,aztán később elvesztettem az érdeklődésem a történelem iránt.Utána érdekelt az informatika.Az informatikába később bele is mélyedtem,persze még nem értem a lehetőségeim végére,úgyhogy tovább érdeklődök az informatika iránt.Szerintem a legnehezebb dolguk azoknak a pedagógusoknak van,akik középiskolába tanítanak(bármilyen jellegű középiskolában).Ilyenkor már nagyon nehéz fenntartani az érdelődést,hiába nagyon kreatív egy tanár.

A tantárgyakról alkotott véleményem:

Rengeteg tantárgy van,talán túl sok is,és többségük TELJESEN haszontalan információkkal tömi a gyerekek fejét.Ott van például az irodalom,aminek aztán tényleg semmi haszna nincsen úgy,ahogy tanítják.Elmondják a gyereknek,hogy A KÖLTŐ MIT GONDOLT a saját verséről,miközben írta…és mi van akkor,ha nem is arra gondolt?Mi van,ha nem azt érezte?Szerintem sok költő teljesen félre van értelmezve.Szerintem irodalmat úgy kellene tanítani,hogy együtt olvasnak különböző könyveket,műveket,verseket,amit az osztály választ ki.Illetőleg választhatna a tanár is,de nem ilyen unalmas műveket,mint például az Egri Csillagok:ez egyáltalán kit érdekel?

Ott van a nyelvtan,amit nem vesznek olyan szigorúan,pedig szerintem azt kellene csak igazán szigorúan venni!A matekot túl komolyan veszik,sokat tanítanak egyszerre,és nagyon durva módon képesek félremagyarázni a tanárok a matekot,ugyanis az interneten EZER MEG EZER KÖNNYEBB MAGYARÁZATOT TALÁLTAM érettségi előtt!

Minden tantárgyról nem fejtem ki a véleményem,mert a többi sablontantárgyról nem érdemes további véleményt kifejteni,a belügyi rendészetet és a katonai ismereteket meg az ehhez hasonló tantárgyakat nem ismerem.

Bevezetném:

Bevezetném az iskolákba a fakultatív órarendet.Az általános iskolák alsó tagozataiban maradnának a kötelező tantárgyak:a matek,az irodalom,a nyelvtan,a testnevelés,és a technikát a rajzzal egyesítve új tantárgyat képezve a „kreatív óra”,ahol eldönthetné a gyerek,hogy milyen kreatív dolgot készít el 45 perc alatt(rajzolhatna,gyurmázhatna…stb.,ami ide tartozik).A felső tagozatban maradna kötelező tantárgyként a matek,a nyelvtan,a történelem.Kötelezően választható lenne további 3 tantárgy ezek közül:irodalom,fizika,kémia,biológia,testnevelés.Középiskola 9.osztályában már egy teljesen fakultatív órarendet állíthatnának össze a gyerekek,a kötelezően választott tantárgyak pedig lehetnének:irodalom,nyelvtan,matematika,biológia,egészségtan,pszichológia,rendészeti és belügyi alapismeretek,egészségügyi alapismeretek,kémia,fizika,testnevelés,technika,földrajz,informatika…és a többi tantárgy.Nyilván egy rendészeti iskolába kerülő gyerek nem véletlenül kerül oda,hanem választja,vagy éppen az egészségügyi iskolát választó gyerek is nem véletlenül kerül oda,így tehát egy adott iskolában adott fakultációs tantárgyakat lehetne választani.

SZERINTEM FONTOS LENNE!:

Szerintem fontos lenne az,hogy MINDEN TANÁR,MINDEN ÓVÓNŐ,MINDEN PEDAGÓGUS MENJEN ÁT EGY PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATON!De ne csak akkor,mikor a szakmába kerül,hanem minden 3.évben!

Az érettségivel kapcsolatos rész a következő rész lesz!:)